Ugyan továbbra is az OPT a legnagyobb SZÉP-kártya kibocsátó, a januári adatok szerint egyre többen választják az MKB által kibocsátott plasztikot is, mostanra a százezret is meghaladta a számuk.

Január végére több mint százezer kártyabirtokossal büszkélkedhetett már az MKB is, amely tavaly még kizárólag az OTP, K&H, Erste Bank pénzintézetekkel együtt bocsátotta ki a Széchenyi Pihenőkártyát. Idén a piac jelentősen átalakulhat, mivel várhatóan új szereplők is megjelennek majd a kormány tervezett szabálymódosításai nyomán, beléphetnek kisebb pénzintézetek, egészségpénztárak és külföldi bankok fiókjai is kibocsátóként.

A tavalyi év végéhez hasonlóan az OTP továbbra is szinte egyeduralkodónak számít, az összes kártyahasználó között közel nyolcvan százalékos a bank részesedése. Ugyanakkor stabilan növekszik a Magyar Kereskedelmi Bank ügyfeleinek száma is, akiknek február végére már 4200 munkáltató utalta ide a béren kívüli juttatásokat.

A növekedés elsőszámú oka Lehoczky László, az MKB Egészségpénztárt és Nyugdíjpénztárt Kiszolgáló Kft. ügyvezető igazgatója szerint az lehet, hogy a bank elfogadói hálózata egyre nő. Az MKB Széchenyi Pihenőkártyáját jelenleg már 11 500 helyen tudják használni a kártyabirtokosok, amelyeket a 9400 a bankkal eddig leszerződött szolgáltató üzemeltet. Lehoczky szerint a bővülés folytatódni fog köszönhetően az egyszerű, könnyen kezelhető, olcsó rendszernek.

A pénzintézet részesedése a kártyákra utalt összegek és a költések tekintetében is tekintélyes. A tavalyi összesen 72 milliárd forintnyi SZÉP-kártyákra utalt összegből több int 10 milliárd vándorolt MKB-s számlákra. Nem meglepő, hogy a többi bankhoz hasonlóan itt is a vendéglátás alszámlára érkezett, a legtöbben ugyanis azok közül, akik szabadon megválaszthatják, béren kívüli juttatásaikat hogyan osszák el a három elérhető zseb között, takarékossági okokból ezt választják. A felmérések szerint ugyanis ebből sokan a napi étkezést fedezik, a megspórolt pénz a rezsiköltségekre téve félre. Az MKB esetében az összes juttatás 59 százaléka került a vendéglátás zsebbe, a szálláshely alszámlára 25 százalék, a szabadidőre pedig mindössze 16 százalék jutott.

Az tízmilliárd feletti összegből a munkavállalók mintegy 6,7 milliárd forintot használtak fel, döntő részben szintén vendéglátásra (64 százalék), és csak kisebb részben szálláshelyre illetve szabadidős programokra (23 és 13 százalék) költve.

A bank ugyanakkor azt várja, hogy az idei évben sokkal többet veszik majd igénybe a kártyabirtokosok a szabadidő alszámlát, mivel annak felhasználási lehetőségei az év végi törvénymódosítások nyomán jelentősen kibővültek, számos új sport- illetve rekreációs tevékenységre is lehet már költeni ebből a zsebből. Éppen ezért attól sem félnek, hogy a kártyára utalt összegeket terhelő adó növekedése miatt a forgalom visszaesne, Lehoczky szerint annak további növekedésére számítanak.