A várakozásoknak megfelelően 2013-ra a Széchenyi Pihenőkártya egyértelműen túlnőtt az üdülési csekken, a kifizetések már a csekkek egykori rekordjait is messze lekörözik.

A kormány egyik célja a Pihenőkártya bevezetésekor az volt, hogy az üdülési csekket a piacról kiszorítva segítsen a hazai vendéglátóiparnak a fellendülésben. Annak idején többen úgy gondolták, hogy a csekkek kivezetésével éppen ellenkező hatás következik majd be, amennyiben a kártya nem lesz elég sikeres, a félelmek azonban nem igazolódtak be.

A munkáltatók mostanra több mint kétszer annyi béren kívüli juttatást töltöttek már fel a kártyákra, amennyi hajdan az üdülési csekk rekordja volt, bár megjegyzendő, hogy mindebből a tavalyi évben csak meglepően kevés jutott el a szállodákhoz, hotelekhez és más szálláshelyekhez. A váratlanul alacsony eredmények azonban nem a SZÉP-kártya, az ilyen irányú költések összességükben is visszaestek.

2011-ben a jelenlegi három alszámla közül még csak egy élt, a kártyára utalt pénzeket kizárólag belföldi szálláshelyek szolgáltatásainak igénybevételére lehetett elkölteni, ugyanakkor a kártyabirtokosok száma is értelemszerűen a töredéke volt csak a jelenlegi több mit 800 ezernek. Ennek köszönhetően a tavalyi évben folyamatosan érezhető volt a különbség növekedése az üdülési csekk és a pihenőkártya között. A tavaly év végi adatok szerint végül 2011-hez képes mindkét alternatív fizetőeszköz használata ötödével nőtt, miközben a csekkel átlagosan 48 ezer forintot, kártyával pedig 52,3 ezret költöttek el a munkavállalók.

A költéseknél még jelentősebb volt a feltöltések terén megmutatkozó differencia, üdülési csekk formájában ugyanis a munkáltatók még a legnépszerűbb évben is csak 42 milliárd forintot fizettek ki dolgozóiknak, SZÉP-kártyára ugyanakkor tavaly már ennek több mint másfélszeresét. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy mivel mostanra a kártya jóval szélesebb körben használható fel és persze nem elhanyagolható adókedvezménnyel vehető igénybe ez a fizetési mód, nagyobb összegeket fizetnek így a cégek, mint korábban csekkel tették.

Ugyanakkor éppen a szolgáltatások bővülése és az idei adóemelés miatt komolyabb konkurense is támadhat a plasztiknak az Erzsébet-kártya révén. Utóbbi ugyanis nem csak hogy bizonyos területeken átfedésben használható fel a pihenőkártyával, de sok olyan szolgáltatás is igénybe vehető vele, amely a SZÉP-kártyával nem, méghozzá nagyobb mértékű adókedvezménnyel. Az iskolai Erzsébet-utalványt például 35,7 százalékos adó terheli.

Az üdülési csekkek tehát a SZÉP-kártya térnyerésével lassan kikopnak a piacról. Egyes aggodalmak szerint gond lehet, hogy a pihenőkártya segítségével nem lehet rászorulók üdülését támogatni, ahogyan azt alapítványokon keresztül a csekkekkel lehetett. Ezt a szerepet azonban minden bizonnyal az Erzsébet-utalvány veszi majd át. A béren kívüli juttatások között tehát az utalvány és a pihenőkártya uralja majd a következő évet.